Rájöttem, hogy sok különböző tényező együttállása válthatja ki azt a végeredményt, hogy egy hegynek úgy megy neki az ember, hogy igen, ez most fasza lesz minden szempontból. Eddig ugye kétszer nem másztam meg a Grossglocknert. Első esetben az időjárás volt huncut velünk és végül Horvátországig kergetett. A második esetben fizikailag nem voltam bevállalós (lebetegedtem). Nézzük mi a helyzet a ma este induló kalandunkkal!
Az időjárás elképesztően csodálatos. Három napig tiszta égbolt, este fagy, napközben barnulás, szélcsend, se eső, se hó, plusz fokok. Yippiyájé. Fizikailag is elég erősnek érzem magam. Kedden voltunk BigWall-ban és annak ellenére, hogy nagyon nehezen indult be a dolog (amire mindjárt rátérek) végül toprope kimásztam két 6a-t, pihenés nélkül, amiből az egyik ráadásul nem pozitív falon volt. Oké, bevágás/kémény technika kellett hozzá, ami kifejezetten pihentető a kéz számára, de akkor is. Még sosem másztam ki 5c-nél nehezebb utat semmilyen formában.
Ennek örömére a hétvégi Szentendrés tekerést tegnap még kiegészítettem egy Hármashatár-hegy körrel, ami szintén egészen jól sikerült, nem akartam teljesen meghalni közben. Na de akkor mi a probléma?
Pár napja valami miatt elképesztően érzékeny, rosszkedvű, enervált és feszült lettem. Semmihez nincs kedvem, mindenen aggódom és gyengének érzem magam. Utóbbi persze nem igaz, mert ha erőt veszek magamon és „márpedig akkor is megcsinálom” attitűddel például csak azért is elmegyek mászni, akkor kiderül, hogy erőm az van. De közben konkrétan szorongás jön rám attól, hogy hol fogok reggel buszjegyet venni, mit fogok reggelizni, úristen este nem lesz időm kaját csinálni, mert későn érek haza, meg ilyenek. Persze a mászással kapcsolatban is: mennyi kaját vigyek, mennyire lavinaveszélyes, a gerincen le fogom fosni a bokám és hasonlók. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy irreálisan pumpolom az agyam ilyenkor és ez sokszor segít is amikor tisztázom magamban. Például most jól esett leírni is. Szóval összegezve, a körülmények és a fizikális állapotom fasza, most épp lelkileg nem vagyok a toppon. De annyi baj legyen, ezt most egy mentális edzésnek fogom fel, úgyis élvezni fogom! Ha már elindulok nincs gond. A mászásnál is csak az első két út volt szar, utána elengedtem minden hülyeséget fejben és ott voltam. És miért is csinálnám ezt az egészet ha nem ezért? Csak el ne felejtsem bepakolni az instant kávét! Befejeztem a hisztit….
Hozzászólás