Edzés

Az év első “edzése”

Sikerült 16 km-t és közel 700 m szintet (fel/le) 2,5 óra alatt lenyomnom anélkül, hogy a térdem egy picit is fájt volna. Természetesen igyekeztem kímélni és tényleg csak ott futni, ahol ezt óvatosan, minimális ugrabugrálással meg tudom tenni. A Kecske-hegy déli oldalán lévő sziklákon leereszkedni még mindig nagyon funny, bár már közel sem tűnt olyan hű de sziklásnak, nagyon meredeknek, mint mikor először jöttem ott le.

Krónikám

Az élet egy kurva szar szerepjáték…

...de legalább jó a grafikája...szokták mondani. Azt veszem észre, hogy a kis háromszöges modell - tudniillik, hogy van három választható entitás, és abból egyszerre mindig csak kettő létezhet párhuzamosan - az élet minden területére Murphy törvényeinek megfelelően életbe lép.

Egyéb

Nem adom fel (míg nem robbanok szét)

Nem, szó sincs róla, hogy már ki is ugrottam volna a Mont Blanc Projekt sebesen száguldó szerelvényéből, egyszerűen csak nem volt meg az ihlet, hogy körmöljek. Mondjuk az tény, hogy az állóképességi edzéseimnek megszakadt a kontinuitása, de igyekeztem kitölteni az űrt amely a helyén tátongott.

Edzés

8. nap: Tamásfalvi-kilátó “forced”

A hétvége mérlege 31 km és 1630 m szintemelkedés, amiben volt egy nagyon lájtos ferráta is (Kysel-szurdok). Ja meg fekvőtámaszozás a kilátó sziklaplatóján! A Hernád folyótól a Tamásfalvi-kilátóig egy elég jó tempót diktáltunk, így ezt betudtam edzésnek.