A címből azt hihetnéd, hogy hetek óta kint tengetem a napjaimat nyugati szomszédunknál, holott sajnos nem ez a helyzet. Ennek ellenére kétszer is meglátogattam a sógorokat mászási szándékkal. Júniusban a Raxon tettünk egy rövid pofavizitet sziklamászási indokokra hivatkozva, most hétvégén pedig az Ankogel-t próbáltuk meg meghódítani egy kevésbé bejáratott útvonalon. Bővebben……
Hétfőre 16 fokot és napsütést jósoltak a meteorólgia varázslói, és bár mellé egy kis szél is be lett ígérve, úgy döntöttünk kinézünk Rókahegyre, hogy felmérjük, mennyit számít hat hónap kihagyás mászás tekintetében. Amúgy sem volt egy fitensz sikersztori az elmúlt pár hónap számomra, így minden elvárás nélkül sétáltam fel unokaöcsém Bővebben……
A határok lezárva, mindenhol maszkos emberek, nyomatjuk a Covid-totót és az átlag mászó azon töpreng, mi a jó nyavaját csináljon most, hogy nem lehet külföldre menni. Hát csapjunk bele a ziába és szervezzünk itthon több napos mászótúrákat. Igaz, a több kötélhosszas alpesi utakat nem lehet pótolni, de a hangulat azért Bővebben……
Mivel a külföldi utazás jelenleg ilyen-olyan – COVID-ra visszavezethető – körülmények miatt számomra nem opció, itthon próbálok minél szélesebb spektrumban válogatni a mászóhelyek között. Régi vágyam volt, hogy a Cuha völgyben a Bucsek-gerinc sziklafalát ne csak drótkötélről nézzem meg, hanem az itt fellelhető sportmászó utakat is felderítsem. Múlt szombaton harmadmagammal Bővebben……
Oly rég írám ide legutolsó időben, szintelevő belülről érkezvén a késztetés, mely írásra fogta önnön kezeim vala. És én látám, hogy ez jó. Mikor legutóbb jelentkeztem, még bőven be voltunk zárkózva a négy fal közé és vártuk a kollektív mindmeghalunk eljövetelét. Azóta persze az élet többé kevésbé visszazöttyent a régi Bővebben……
Az elmúlt hetek-hónapok rengeteg oldalról tették próbára a testi-lelki tűréshatáromat, de ezekről nem itt és nem most szeretnék írni. Az élet sajnos – vagy szerencsére – nem áll meg, én pedig mindenképp be akartam itt számolni az olaszországi kiruccanásunkról. A tervem az volt, hogy a Dolomitok előtt még letudom a Bővebben……
Hú, de rég jártam erre no! Pedig aztán történtek egyek, s mások az utóbbi hetekben, meg persze a térdem is úgy döntött egy bringás edzés után, hogy akkor ő most inkább fáj egy picit megint, de nem picsogok inkább térjünk a tárgyra. Nemsokára jön a nyári alpesi tanfolyam (még 1,5 Bővebben……
Szóval ott tartunk, hogy harmadszor is kitűztük célul a Grossglockner meghódítását Dokival (eddig egyszer az időjárás, egyszer félig betegség, félig a tömeg hiúsította meg a dolgot). A húsvéti hosszú hétvégére van előirányozva és ahogy az ilyenkor menetrendszerűen lenni szokott, semmi sem lehet túl egyszerű. Egyrészt mint ahogy már korábban írtam Bővebben……
Idén kicsit hamarabb kapcsolt magasabb fokozatra a jó idő, így március első heteiben már Rókahegy sárgás szikláin élveztük a tavaszi napsütés első melengető sugarait. Rögtön rá is kontráztunk a következő héten egy Várgesztessel.
A november 1 hosszú hétvégén kiköltöztünk Reichenau-ba, hogy kihasználjuk a valószínűtlenül jó késő őszi időjárást. Az erőteljes próbálkozások ellenére, végül csak három fő alkotta a csapatot, de nagyon jó hangulatot csiholtunk így is, bár sajnos csak ketten másztunk.