A címből azt hihetnéd, hogy hetek óta kint tengetem a napjaimat nyugati szomszédunknál, holott sajnos nem ez a helyzet. Ennek ellenére kétszer is meglátogattam a sógorokat mászási szándékkal. Júniusban a Raxon tettünk egy rövid pofavizitet sziklamászási indokokra hivatkozva, most hétvégén pedig az Ankogel-t próbáltuk meg meghódítani egy kevésbé bejáratott útvonalon. Bővebben……
Már két bekezdést megírtam a Dolomitokban töltött 4 napos trad-mászó nyaralásomról, de útközben megbicsaklottam. Ígérem azt is megírom, de most egy sokkal frissebb élményről szeretnék beszámolni: a második önálló (értsd: nem oktatóval és nem a 20 éves mászómúlttal rendelkező Keresztapámmal mentünk) hegymászó sikerem. Jó, ok a Grossvenediger azt leszámítva, hogy Bővebben……
Igen, vízválasztóként tekintettem két éve arra a napra ami most szombaton érkezett el az életemben. Az ember alapvetően az ismeretlentől fél, és hát fogalmam nem volt pontosan mire számítsak a Grossglockner gerincén. Furcsa visszaolvasni az egyik első bejegyzésem, annak ellenére, hogy pontosan emlékszem milyen motivációkkal indultam neki akkor a sziklamászó Bővebben……
Vasárnap reggel úgy keltem mint akit kétszer megrágott egy T-rex, de még ő is inkább kelletlenül kiköpdöste és elkaparta mint egy darab szart. Ebben az állapotomban felelős döntést hozva nem indultam el a csúcs felé, de mélyen belül azért emésztett a csalódottság.
Van az a helyzet amikor annyira vársz valamit, hogy a gondolataidban már-már katartikus élményként képzeled el, és úgy tartasz az irányába, mint valamiféle hatalmas változás, egy életre szóló élmény, és innentől másként fogod nézni a világot. Aztán ott állsz 700 méterrel magasabban, mint ahol eddig bármikor voltál, és rájössz, hogy Bővebben……
Muszáj pontos időbeosztást csinálni, mert különben csak kóvályog az ember a téridő-kontinuumban, mint hím kullancs a Morzsi segge partján, aztán hónapok telnek el anélkül, hogy egy nyamvadt Gellérthegyre felsétált volna. A fizikai felkészültségemmel kapcsolatban az a meglátásom, hogy ha megvan, hogy mikor, akkor max 1 hónap alatt össze tudom magam kapni annyira, hogy gond nélkül belevágjak.
Az egész úgy indult, hogy két olyan dolog is beleásta magát a fejembe, ami kissé kényelmetlen érzéseket keltett bennem a tanfolyammal kapcsolatban. És akármennyire is azt gondolnátok, hogy a tériszony az egyik: nem, nem az. Az első és legnagyobb problémám a kaja volt. A másik a ruházattal kapcsolatban merült fel: nem elég jó minőségű és nem elég meleg ami rendelkezésemre áll és ráadásul még nem is elég vízálló. Szóval röviden és tömören arra számítottam, hogy ha nem fogok hamarabb megfagyni akkor éhen halok.
Ez így első olvasatra furcsán hathat, hiszen eddig is tanultam ugyebár, de a magyar hegymászó-képzésben az alapfokú sziklamászó tanfolyam vizsgájának sikeres teljesítése révén a „hegymászó tanuló” fokozat szerezhető meg. Ugyanis ahhoz, hogy valaki vizsgázott hegymászó legyen el kell még végezni a nyári és a téli alpesi hegymászó tanfolyamot is. Igen, ebből le lehet szűrni, sikerült a vizsgám!