Be kell valljak nektek valamit: fosok. Mármint nem az emésztőrendszerem alsó szakaszában a bevitt folyadék nem elégséges felszívódásából eredő kakitorpedók hígulására gondolok. Hanem, hogy az utóbbi 2-3 hónapban konkrétan olyan mértékű para lett úrrá rajtam mászás közben, amit nehezen tudok kezelni. Sokszor már aznap feszült vagyok, amikor tudom, hogy este Bővebben……
Vasárnap reggel úgy keltem mint akit kétszer megrágott egy T-rex, de még ő is inkább kelletlenül kiköpdöste és elkaparta mint egy darab szart. Ebben az állapotomban felelős döntést hozva nem indultam el a csúcs felé, de mélyen belül azért emésztett a csalódottság.
Az egész úgy indult, hogy két olyan dolog is beleásta magát a fejembe, ami kissé kényelmetlen érzéseket keltett bennem a tanfolyammal kapcsolatban. És akármennyire is azt gondolnátok, hogy a tériszony az egyik: nem, nem az. Az első és legnagyobb problémám a kaja volt. A másik a ruházattal kapcsolatban merült fel: nem elég jó minőségű és nem elég meleg ami rendelkezésemre áll és ráadásul még nem is elég vízálló. Szóval röviden és tömören arra számítottam, hogy ha nem fogok hamarabb megfagyni akkor éhen halok.
Nem, szó sincs róla, hogy már ki is ugrottam volna a Mont Blanc Projekt sebesen száguldó szerelvényéből, egyszerűen csak nem volt meg az ihlet, hogy körmöljek. Mondjuk az tény, hogy az állóképességi edzéseimnek megszakadt a kontinuitása, de igyekeztem kitölteni az űrt amely a helyén tátongott.
Ez így első olvasatra furcsán hathat, hiszen eddig is tanultam ugyebár, de a magyar hegymászó-képzésben az alapfokú sziklamászó tanfolyam vizsgájának sikeres teljesítése révén a „hegymászó tanuló” fokozat szerezhető meg. Ugyanis ahhoz, hogy valaki vizsgázott hegymászó legyen el kell még végezni a nyári és a téli alpesi hegymászó tanfolyamot is. Igen, ebből le lehet szűrni, sikerült a vizsgám!
Rákeresve a „how to improve your footwork in climbing” mondatra, a legtöbb helyen az jön ki, hogy bízz a lábadban, merj ráterhelni. Szóval valószínűleg, hogy ha ezt a falat áttöröm, ezen átlendülök, akkor nagyságrendekkel fog fejlődni a mászótudásom.
Magas műfalon ritkán jártam és a legnagyobb problémám mindig az volt, hogy egyszerűen hiába tudom az eszemmel, hogy az a sok motyó ami rajtam lifeg engem megfog, ez az érzés zsigeri szinten nem épült belém és ahogy távolodtam a földtől, úgy csökkent az önbizalmam is. Ez egy nagy kihívást a jelent az utamon. Hogy bízzak! A felszerelésben. Bízzak, a társamban. Bízzak magamban.
Ezzel a bejegyzéssel kapcsolatban lehet, hogy csalódottságot fogsz érezni! Nem a Mont Blanc a lényeg. De tényleg! A Mont Blanc egy emblematikus hegy, amelyet szinte mindenki ismer, tudja (helytelenül), hogy Európa legmagasabb hegycsúcsa és egy olyan kvázi kézzel fogható végpontot jelent, amelyet könnyű felfogni, elképzelni, megfogalmazni. De közel sem ez a lényeg. Nagyon nem!