Hetente legalább háromszor, de lehetőség szerint inkább minden nap végzek valamilyen egyensúly gyakorlatot dinamikus párnán, vagy súlytárcsákon állva. Ezen kívül a nyújtások is fontos szerepet játszanak az edzéstervemben, főleg a combhajlítók és a vádli nyújtása.
A hétvége mérlege 31 km és 1630 m szintemelkedés, amiben volt egy nagyon lájtos ferráta is (Kysel-szurdok). Ja meg fekvőtámaszozás a kilátó sziklaplatóján! A Hernád folyótól a Tamásfalvi-kilátóig egy elég jó tempót diktáltunk, így ezt betudtam edzésnek.
A Dömösi templomtól indultam és egészen a Szentfa kápolnáig meglepően jó tempót futottam, szinte elfáradás nélkül az erdei ösvényen. Innen kezdődik a Vadálló-kövek meredek kaptatója, nyilvánvalóan innentől kezdődött a lassulás is. A Prédikálószékig nem is nagyon nevezhető futásnak a teljesítményem, inkább egy tempós gyaloglás volt, félúton erőteljes légszomjjal küszködve.
A tavalyi Hármashatár-hegyezés és Pap-rét körök idén elmaradtak és nem akarom elkövetni azt a hibát, hogy egyből túl nagy terhelést adok vissza a lábaimnak, így elsőre "csak" egy Csobánka kört mentem. Kihívás gyanánt pedig beiktattam szabályként, hogy a minimum áttételemet 34-22-es kombináción tartom.
A szüleim a Richárd névvel áldottak meg annak idején 1987-ben, egy kellemes, nyári péntek hajnalon. De hogyan és miért is jött ez az oldal ide? Életemben először kialakult egy olyan cél előttem, amelyet szeretnék sikerrel véghez vinni és mintegy önismereti kalandtúra, végig kísérni és dokumentálni az odáig vezető ösvényt.